Az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó angyalgyökér (Angelica) növénynemzetség egyik faja, korábban gyógy- és zöldségnövényként is használták. Európában a Brit-szigeteket is beleértve, Nyugat Ázsiában és Szibériában honos.

A fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Terebélyes, évelő növény, mely 4-5 m magas cserje, vagy fa, mely akár a 6 m magasságot is elérheti. A „bocfa” akár 10 méter magasra nyúló, egyenes törzsű fácskává is…

A tyúkhúr (stellaria media) egy bosszantó gyom vagy a kert soha ki nem fogyó ajándéka? A kérdés nem túlzás, akárhonnan nézzük. Csak egy kis eső és ellepi a kertet a tyúkhúr. Erdőkben, veteményeskertekben vagy beépítetlen telken, árokparton általánosan elterjedt, a nitrogénben gazdag talajokat…

Két változata: a kerti vagy termesztett turbolya - var. cerefolium és a serteszőrös termésű vadon élő egynyári turbolya - var. trichosperma, ennek magyar neve útszéli turbolya. Népies neve: illatos turbolya, olasz saláta, zamatos turbolya, édespetrezselyem.  

A salátagalambbegy vagy egyszerűen galambbegy a macskagyökérformák (Valerianoideae) alcsaládjába sorolt galambbegy (Valerianella) növénynemzetség egy faja, egynyári növény. Őshazája a Mediterráneum és Közép-Európa, ma már azonban Európa nagyobb részén elterjedt. Az amerikai kontinensen is…

Egynyári növénynek vagy egyéves növénynek a botanikában az olyan lágy szárú növényeket nevezzük, melyek csíráznak, virágot hoznak és a termésérés után elpusztulnak, egy év időtartama alatt. Röviden: egész életciklusukat maximum egy év alatt befejezik.

A mezei sóska  (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonacege) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is. Népies neve: réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska  

A martilapu (Tussilago farfara) az őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A tavasz egyik első virága. Népies neve: partilapu, kereklapu, szattyú, lóköröműfű, körömlapu, mostohalapu, farkastalpfű

Mint bevezetőnkben is említettük, a táplálékszerzés fontos eleme volt a bogyók, magok, gyümölcsök és vadnövények gyűjtögetése, mely a legősibb és legegyszerűbb módja volt az élet fennmaradásának. Ehhez persze jól kell ismerni az ehető növények, bokrok, fák termőhelyét és termésidejét.

A növények „földünk kabátja”, melyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vannak ehető növények, gyógynövények, fűszernövények, festőnövények, takarmánynövények, illatszerekhez, szövéshez használatos növények, mérgező növények (melyet a gyógyszeripar számos esetben felhasznál).