A mezei sóska  (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonacege) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.

Népies neve: réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska

Sok helyen az első tavaszi zöldféle volt. Domboldalak (rézsűk), mezők apró évelő növénye, mely a szilikátos (agyagásványos) talajt kedveli. 30-50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró rózsaszínes/pirosas zöld színű virágai a szár végén kalászban nőnek, bugavirágzatot alkotnak. A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart. Több sóskaféle is létezik, mindegyik ehető. Levelei savanykás ízűek, savanyú ízét az oxálsavnak (sóskasav- kétbázisú organikus sav) köszönheti, mely egyben a szín tartósítására is szolgál. Fiatal leveleit tavasszal szedjük. Foszfort, vasat, meszet, sok ásványi sót tartalmaz. Gazdag magnéziumban és A-vitaminban, frissítő, skorbutmegelőző, étvágyserkentő hatású.

Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer erősítő, vizelethajtó és enyhén hashajtó hatása van. Gyökerének levét gyomorrák, ekcéma és herpesz kezelésére használták. Mégis, az említett oxálsav tartalma miatt nem ajánlott mértéktelenül fogyasztani. Hosszú távon a vese-és hugyhólyagkő képződést elősegíti, reumára, ízületi gyulladásra hajlamosak fájdalmait fokozhatja, ezért az ilyen betegeknek jobb kerülni fogyasztását.

Gyűjtése: márciustól – novemberig. Levelei hidegebb, esős időben lágyabb ízűek. A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.

Szerző: SZTK

Forrás:
Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények – Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása
Terebess: Ehető vadnövényeink
Erdőkóstoló blog

Fotók: Internet