Erdőzúgás

...de több erdőzúgás

Ehető vadnövények 0. rész - Bevezető

2017. augusztus 15. 07:11 - Erdőzúgás

A növények „földünk kabátja”, melyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vannak ehető növények, gyógynövények, fűszernövények, festőnövények, takarmánynövények, illatszerekhez, szövéshez használatos növények, mérgező növények (melyet a gyógyszeripar számos esetben felhasznál).

http://www.zoldstudio.viragcenter.hu/kert/ehetovirag2.jpg

Nagyon sok ehető vadnövény létezik, de a legtöbb növényt csak kis mennyiségben, csak időnként szabad fogyasztani. Hatóanyagtartalmuk „természetes gyógyszerré” teszi őket, mellyel nem élhetünk vissza. Paracelsus a XVI. századi svájci orvos alapelve: „Minden orvosság méreg, kivétel nélkül, minden csak az adagoláson múlik”.

Őseink táplálkozásában egykor alapvető, ínséges időkben fontos, máskor csak kiegészítő volt a vadon élő kenyéralapanyagok, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, valamint italalapanyagok és ízesítők használata. Ezek hagyományos felhasználásának felelevenítése ökológiai, gazdasági és táplálkozásbiológiai szempontból is időszerű. Európa több országában az elmúlt 20 évben széleskörű kutatások folytak a vadon élő növények felhasználásának megismerése céljából.

Sorozatunkban elsősorban hazánk területén található ehető vadnövényekkel foglalkozunk. Magyarország változatos, gazdag vegetációval rendelkezik. A területre jellemző természetes növénytakaró, a két nagy folyó – a Duna és a Tisza, valamint mellékfolyóinak ártéri erdei, mocsarai a sík vidékeken meghatározóak voltak mind a vegetációban, mind az emberek életében egészen a 19. sz. végéig.

http://static.est.hu/kepek/291/640/291526_640_a_termeszet_izei__3_.jpg

A természetes növénytakaró kihasználásáról okleveles levéltári, történeti adatok már a kora középkortól (16. század) ismeretesek. Várasszonyok, kolostori szerzetesek gyógyító-füvészkedő tudományának forrásait, valamint a korai botanikusok, 18. sz. végéről származó néprajzi feljegyzései között számos növényfaj felhasználásáról találunk információt A középkor előtti időkre visszatekintve is találunk leírásokat vadon élő tápláléknövények történetéről, kitérve egyes gyűjtő- ehető vadnövények fajainak hazai felhasználására is. A vadon élő növények gyűjtögetésének története, jelentősége, szokásai együtt alakult a természetes növényzet területi csökkenésével és a gazdasági-társadalmi körülmények változásával. A gyűjtögető gazdálkodás kutatói a vadnövények felhasználását a 20. század elejéig tartják – bár akkor már csak, mint kiegészítő táplálkozást, ezután már csak a világháborúk alatti és utáni gazdasági helyzet miatt, valamint a nehéz gazdasági körülmények között élőknél volt jelentősége. Saját felhasználásra vagy eladásra gyűjtöttek vadnövényeket, főképp gyümölcsöket. Tovább fennmaradtak a gyűjtögetés hagyományai a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, a vízben szegény, valamint az erdős és hegyvidéki tájakon, ahol a természetes növényzet aránya nagyobb volt, és azzal összefüggésben a megélhetési nehézségek is jobban fennálltak. A vadgyümölcsök, a nektártartalmú virágok, nyersen ehető vadzöldségek, édes gyökerek alkalmi csemegézése a pásztorok és a gyerekek körében maradt fenn legtovább.

A 16. századtól fennmaradt hazai szakácskönyvekben (Radvánszky 1893, Medves 1864, Zilahy 1892, Füreder 2009) vadon élő gyümölcsök, zöldségek, virágok, fűszernövények is szerepelnek a receptekben.

Egyes esetekben a növény zöld, föld feletti részeit, virágát, húsos gyümölcsét és száraz termését vagy magját vagy a növények föld alatti részeit, gyökereket, hagymát, gumót, esetenként a fafaj folyékony – és szilárd nedvét (mézgát, gyantát) fogyasztották, illetve rágták.  Nem ritka, hogy egy faj kettő, sőt három növényi részét is fogyasztották, pl. parlagi rózsa (Rosa gallica): virág, termés, levél; bükk (Fagus sylvatica): termés, levél és fanedv; fekete bodza (Sambucus nigra): virág, termés, pongyola pitypang (Taraxacum spp.): levél, virág; szamócafajok (Fragaria spp.): gyümölcs és levél.

Kapcsolódó kép

A zöld növényi részeknél, leggyakrabban a fiatal tavaszi hajtást vagy a fiatal leveleket nyersen, salátának készítik, vagy levest, szószt főznek belőle. Legtöbb tájon használt fajok: mezei sóska (Rumex acetosa), nagy csalán (Urtica dioica), komló (Humulus lupulus), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), hagyma (Allium spp.) fajok.

A vad-és gyomnövények gyűjtésének ugyanúgy, ahogy a gombák gyűjtésének, megvannak az íratlan szabályai:

  • Fontos eszközök gyűjtéshez: kis ásó, zsebkés, metszőolló, kesztyű(!)
  • Csak azt a növényt szedjük le, amit pontosan ismerünk (csak olyan növényt használjunk fel, amit 100 %-os biztonsággal felismerünk).
  • Tartózkodjunk a növények azon részeinek felhasználásától, amelyekre a hagyományok, illetve receptek leírása nem terjed ki.
  • Légszennyezettségtől mentes helyen gyűjtsük a növényeket - Szántóföldön, árokparton, réten, legelőn gyűjtött növény esetében felmerülhet a növényvédőszerrel való szennyezettség veszélye. Forgalmas utak környékét kerüljük!
  • Mindig csak annyi növényt szedjünk, amennyit el tudunk fogyasztani.
  • Ügyeljünk, hogy az adott lelőhelyen biztosított maradjon a növények szaporodása, csak néhány levelet szedjünk le, vagy a gyökeret hagyjuk meg a földben.
  • Fiatal leveleket szedjünk és használjunk, melyek íze lágyabb, nem olyan markáns.
  • Gyűjtéskor papírzacskót, vagy vesszőből font kosarat használjunk, mert a műanyag zacskóban hamar megindul a bomlás.
  • Csak egészséges növényt szedjünk le! Minden egyes növényt, amit leszedtünk még a helyszínen tisztítsunk meg, így elkerüljük, hogy föld vagy sérült növény keveredjen az egészségesek közé, a felesleg meg visszakerül egyenesen a földbe.
  • Otthon mossuk meg, az utolsó átmosó vízbe tegyünk egy kevés ecetet.

 

Szerző: SZTK

Forrás:
Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények – Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása
Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 13 35-76 Pécs, 2013

Fotók: Internet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://erdozugas.blog.hu/api/trackback/id/tr8512749464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.